- Tavasztól mi leszünk a középsuli gólyái. - állt meg és kezdett keresgélni valamit a táskájában.
Én is megálltam és hátra dobtam a szőke tincseimet. Hosszas keresgélés után elő vett a táskájából egy doboz cigit és egy öngyújtót. Fel emelte őket és mosolyogni kezdett.
- Minek az neked Sunny? - kérdeztem tőle.
- Ez jelenti a kulcsot a menők közé. - nyitotta ki a doboz tetejét. Bele nyúlt és ki vett egy cigit belőle.
Csak meredtem rá. Mit akar azzal? Én nem fogok cigizni! Meggyújtotta és bele szívott. Köhögött párat, majd nekem nyújtotta.
- Én aztán nem! - léptem tőle hátrébb.- Ne legyél nyuszi! - lépett közelebb hozzám. - Gyerünk!
Az arcomhoz emelte a cigit én meg hátam mögé ütöttem azt. Megfordultam és azt vettem észre, hogy egy kocsiban landol. Nem! Ez nem igaz! Az igazgató méreg drága kocsija! Pár másodperc múlva lángra is kapott a még drágább bőr ülés. Majd a kormány és a felhúzható tető. A karban tartók rohantak oda a kocsihoz és kezdték eloltani. Megjelent az igazgató és körbe vették a tanulok a kocsit. Hátra fordultam és Sunny már nem volt ott. Ez nem igaz! Vissza fordultam a kocsi felé és az igazgató mérges tekintetével találtam szembe magam. Csak ez hiányzott... Azonnal az igazgatóiba vittek és hívták a szüleimet. Mintha vissza mentünk volna arra az időbe amikor voltak megrendezett bíróság. Olyan volt mintha koholt vádak alapján döntenének a sorsomról. Az igazgató szerint, SZÁNDÉKOSAN gyújtottam fel a kocsiját! Én mondtam, hogy nem direkt volt és nem is én voltam, de az senkit nem érdekelt. Nekem miért nem hisznek az emberek? Azt mondta az igazgató, hogy ilyen viselkedésű lánynak nincs helye abban az elit iskolában és ha nem akarjuk, hogy nevelőbe kerüljek abba kell mennem amibe az olyanok mennek akik garázdálkodnak. Nem teljesen értem miről beszélt. Csak annyi jött le, hogy nem mehetek oda ahova akartam. Haza mentünk és akkor jött az igazi fejmosás. Ledobtam a táskám a nappaliba és apám azonnal kezdett üvölteni.
- Mi az, hogy fel gyújtasz egy autót?! Tudod mit gondolhatnak most rólam a kollégáim?! Az összesnek oda jár a gyereke!
- Nagyot csalódtam benned Eom Min Jung... - csóválta meg a fejét anyám.
- De még mindig nem én voltam! - kezdtem a kezemmel gesztikulálni. - Sunny volt!
- Már megint ez... Miért nem tudod bevallani, hogy te tetted? - kérdezte anyám.
- Ti sose hisztek nekem! - ordítottam.
- Mi ez a vitatkozás? - jött le a lépcsőn a bátyám.
- Csak ne most JiYong! - szólt rá apa.
- Még mindig nem értem mi van... - jött oda hozzám.
A haja már megint bosszantóan jól nézett ki. Egyenesre vasalt, fekete és fehér. Csodálom, hogy itthon van... Mindig a bandájával lóg. Meg értem mert ő a híres G-Dragon, de kicsit többet lehetne itthon...
- A húgod fel gyújtott egy autót! - rázta meg a fejét az apám.
- Király! - emelte a kezét, hogy bele üssek.
- De nem én voltam! - néztem rá a bátyámra. - Legalább te hidd el! - kezdtem kiskutya szemekkel nézni rá.
- Én elhiszem neki. - fordult apáék felé. - És még is, hogy nem te gyújtottad fel?
- H-Hát... - kezdtem a földet bámulni. - Sunny hibája!
- Már megint ez... - csapott a combjára apa.
- Ő volt! Értsétek már meg!
- Nem nyitok erről vitát! Abba a suliba fogsz járni!
- Melyikbe? - kérdeztünk vissza egyszerre JiYonggal.
- Cubic High School! - jelentette ki anya.
G-Dragonból fel tört a nevetés még én csak bámultam őket. Ezt nem mondják komolyan! Egy harmadosztályú iskolába fognak engem járattani? És még a neve és harmadfokú!
- Engem ott megölnek! - tettem a fejem a kezemre.
- Ez egy jó vicc! - törölte meg a szemét a bátyám. - Na de most komolyan melyikbe akarjátok.
- Cubic High School.
Már megint röhögni kezdett. Én a sírás szélén álltam. Az ottani diákok mint börtön járta parasztok! Az iskolában mindig arról az iskoláról beszéltünk. Azt mondják minden nap meg hal ott két ember! Nem fogok oda járni!
- De nem gondoljátok, hogy egy kicsit messze van? Úgy... 200km... Minden nap autóval akarjátok oda vinni?
- Dehogy! Majd hozzád költözik! - szólalt fel apám.
- Mi van?! Az az iskola a pokol! Biztos van másik megoldás. Nem a legjobb lenne, ha mindenki meg tudná, hogy van egy 16 éves húgom. - rázta meg a fejét. - Szeretem meg minden, de akkor is...
- A fiúk tudják nem? - lépett közelebb hozzá anya.
- Igen, de... - vágott bele a mondatába apa.
- Akkor meg? Mikor is mész vissza?
- Jövő héten. - sóhajtott bátyó.
- Akkor megy veled! És ez nem vita tárgya! Ennyi évesen már te is régen megszülettél! De te! Énekelsz és táncolgatsz! Eddig egy normális kapcsolatod se volt, csak a kurvák amiket minden cigi után megdöntesz.
Apa sose szerette azt amit JiYong csinál. Szerinte az időét vesztegeti. Szerintem meg menő. Nagyon szeretem a zenéjüket. Kicsit boldogabb vagyok, hogy nála lakhatok. Még sose találkoztam a csapat tagjaival élőben. Csak képeket és videókat láttam. Le rendeztük a vitát és a szobámba mentem. Itt kellesz hagynom a szobám! Bedőltem az ágyba a macskám mellé. Elkezdtem simogatni a fejét mire ő dorombolni kezdett.
- Kár, hogy JiYong nem szeret téged... - motyogtam. - Ha tehetném a táskámba vinnélek el, de akkor megint leszidnának... - húztam az ölembe és fel ültem. - Amint el mentem szarj a küszöbre! Bosszulj meg engem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése